Bevezetés

Az aktív, egészséges életmód két alappillére a táplálkozás és a testedzés, a testkultúra minden szintjén kedvezõ kölcsönhatásban vannak. Csak éppen minél inkább igény a teljesítmény, annál lényegesebb, hogy a táplálkozás is egészséges legyen, illetve azzá váljon. Jogos kívánalom, hogy a sportnak az egészséges táplálkozást támogató hatása leginkább az élvonalban érvényesüljön. Az elmélet és gyakorlat azonban korántsem ilyen egyértelmû; bár általában beszélhetünk teljesítményfüggõ táplálkozásról (sporttáplálkozás), a gyakorlatban – azaz a versenysportban – csak sportági táplálkozásról tudunk beszélni. Sportáganként, célfeladatonként, felkészülési ciklusokat tekintve rendkívül bonyolult, összetett feladat a sportolók táplálkozása.

A sportoló táplálkozásának az is célja, hogy õt az optimális kondicionális állapotra felkészítse. A szakszerûen összeállított étrend nagy valószínûséggel hozzájárul a sportoló teljesítményének javulásához; azonban az biztosan állítható, hogy a helytelen étkezési szokások, a rosszul-egyoldalúan összeállított étrend akadályozza a nagy intenzitású edzéstervek végrehajtását, és versenyen a csúcsforma kibontakozását. A hiányos tápanyag- és vitaminellátás gátja lehet a maximális erõkifejtésnek. Optimális tápanyagellátás nélkül lehetetlen a követelményeket magas szinten teljesíteni, ráadásul a sportoló szervezetét is károsíthatja.

Örök kérdés, hogy a sportolóknak a maximális teljesítmény és optimális teljesítõképesség érdekében elegendõ-e azoknak a táplálkozási ajánlásoknak a betartása, amelyek az egészséges táplálkozás alapjainak tekinthetõk (OÉTI, 2004), vagy a kimagasló fizikai teljesítményre törekvés eleve olyan szélsõséges táplálkozást kíván, amely már nem nevezhetõ egészségesnek. A sporttáplálkozás alapjaiban nem tér el az egészséges táplálkozás követelményeitõl, valamint meg kell felelnie olyan kritériumoknak mint változatosság az alapanyagokban és az ételkészítési módokban, szélsõségektõl mentesség és kiegyensúlyozottság. A sportolók számára – az átlagemberhez képest – jelentékeny mértékben megnövekedett energia- és tápanyagigényt természetesen fedezni szükséges, miközben az edzésbõl és versenyzésbõl fakadó fokozott szükségletet úgy kell kielégíteni, hogy az ne terhelje túl az emésztõrendszert.

Személyes étrend

Egy megtervezett és személyre szabott étrendnek számos elõnye van, amely az (él)sportolónak több sérülésmentes edzésnapot, rövidebb regenerációt nyújthat. Azzal a lehetõséggel élni, hogy a táplálkozás gyorsabb regenerációt tesz lehetõvé az edzések és a versenyek között, ma már szinte kötelezõ. Így a sérülések és betegségek kisebb kockázatával lehet számolni. A tudatos, teljesítmény érdekében folytatott táplálkozás segíti az optimális testtömeg és testösszetétel elérését és megtartását, megkímélve ezzel a sportoló szervezetét a drasztikus fogyasztásoktól, amely minden esetben teljesítménycsökkenéssel jár. A pszichés hozadék sem mellékes: magabiztosságot eredményez a versenyekre történõ felkészülésben és a versenyidõszakban. A magas szintû versenyteljesítmény elérését következetesebben lehet tervezni. A társasági étkezések erõsítik a csapatszellemet, az együtt töltött étkezési idõk társas élvezetet is eredményeznek.

A felsorakoztatott érvek igen sokat számíthatnak a sportoló felkészülése folyamán, mégis sok sportoló nem megfelelõen táplálkozik. Ennek okai eredhetnek a sporttáplálkozásban rejlõ lehetõségek szegényes ismeretében vagy már elévült tudás alkalmazásában, illetve olyan kézenfekvõ okban, mint például kézrõl kézre adott ún. bevált diétákhoz való ragaszkodás. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az étrend-kiegészítõket és az ún. „sporttáplálékokat” túlzottan – gyakran indokolatlan – fogyasztják, ráadásul nem csak élsportolók, hanem a fitnesz szintjén is alkalmi „sportolgatók”.

A World Anti-Doping Agency (WADA) állásfoglalása szerint a megfelelõen összeállított étrend fedezi a sportolók – még az élsportolók – szükségleteit is, így az étrend-kiegészítõk alkalmazása csak indokolt (orvosilag alátámasztott hiányállapotok) esetben és csak orvosi ellenõrzés mellett javasolt. A jelenlegi szabályozás mellett forgalomba kerülhet olyan termék is, amely ún. doppinglistás összetevõt tartalmaz – függetlenül attól, hogy a címkén esetleg erre utaló szöveget találunk-e vagy sem.

A sportolóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy kizárólag az õ felelõsségük, hogy mit esznek és mit isznak. Az okos sportolók csak igen indokolt esetben alkalmaznak étrend-kiegészítõket, kizárólag orvosi javallatra és annak ellenõrzése mellett!

Lelovics Zsuzsanna

Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet

1097 Budapest, Gyáli út 2-6.